Az oktatás mindig nemzeti

Az oktatás alapvetően nemzeti rendszer marad, mert nyelvet, kultúrát, történelmi tudatot, közösségi normákat és nemzeti identitást közvetít. Megvalósulása azonban mindig helyi, az adott gyermekben, osztályban, iskolában és közösségben történik.

A jó modell három szintet kapcsol össze:

GLOBÁLIS TUDÁS – NEMZETI CÉL – HELYI ALKOTÁS

Szint	Feladat
Globális	A világ tudása, tudománya, technológiája és a legjobb MI-rendszerek
Nemzeti	Emberkép, értékek, alaptudás, követelmények és esélyegyenlőség
Regionális	Egyetemi tudásközpontok, tanárképzés, innováció és tapasztalatcsere
Helyi	Az iskola saját alkotó ökoszisztémája, tanár–tanuló–család–MI együttműködése
Személyes	A gyermek identitásának, tehetségének és alkotóképességének kibontakozása

Az oktatási forradalom ezért nem lehet kizárólag központi reform. A központ megteremti a célt, a kereteket és a Tudáshálót, de az újítás az iskolákban születik meg.

Az Ön rendszerében:

• az állam garantálja a közös alapokat;
• a nyolc egyetemi régió szervezi és támogatja a megújulást;
• az iskola helyben alakítja ki az alkotó ökoszisztémáját;
• a Tudásháló országosan összekapcsolja és terjeszti a tapasztalatokat;
• az MI hozzáférést nyit a világ kollektív tudásához.

A lényeg tehát:

Nemzeti keretek között, regionális támogatással, helyi alkotással és globális tudással valósul meg az oktatási forradalom.

Így nem egyforma iskolákat hozunk létre, hanem azonos értékekre épülő, mégis önállóan alkotó iskolákat.

A SSG - INNOGRÁF - SPIRÁL

 

STRUKTURÁLT GONDOLKODÁS 7 FÁZISA  

1. ELŐKÉSZÍTÉS – a gondolkodási tér megteremtése

A folyamat azzal kezdődik, hogy világosan meghatározzuk:

• Mi a témánk?
• Mi a célunk?
• Mire keresünk választ?
• Kik vegyenek részt?
• Hogyan dolgozzunk együtt?

Az előkészítés lépései:

1. A témakör megfogalmazása.
2. A cél kitűzése: mit akarunk elérni?
3. A strukturált gondolkodást elindító kulcskérdés megfogalmazása.
4. Szükség esetén rövid bevezető előadás, prezentáció, videó vagy más szemléltetés.
5. Az alkotó ökoszisztéma megtervezése.
6. A résztvevők kiválasztása és meghívása.
7. A csoport összetételének tudatos kialakítása: ki legyen jelen és miért?
8. Módszerválasztás: brainstorming, névleges csoportmunka, SCM vagy más technika.
9. A moderátor kiválasztása és a moderálás előkészítése.
10. A munkatér meghatározása: valóságos, virtuális vagy hibrid tér.
11. Szükség esetén próba, pilot: az alkotófolyamat kipróbálása.

Kulcsmondat:
 A jó válasz előtt jó kérdésre, jó résztvevőkre és jól megszervezett alkotótérre van szükség.

2. ÖTLETROHAM – KREATÍV FÁZIS

A cél: a lehető legtöbb releváns gondolat, ötlet, probléma és megoldási lehetőség felszínre hozása.

12. Az alkotófolyamat indítása – START.
13. Ötletroham, kreatív gondolatképzés.
14. Az ötletek látható megjelenítése a valóságos vagy virtuális térben.
15. Az ötletek összegyűjtése és listázása.

Ebben a szakaszban még nem a kritika és nem a rangsorolás dominál.

Alapelv:
 Először nyissuk ki a gondolkodást, csak utána kezdjük szűkíteni.

3. ÉRTELMEZÉS – MEGBESZÉLÉS

16. Az ötletek egyenkénti megbeszélése.
17. A fogalmak tisztázása.
18. Az egy-két szavas ötletek tartalmának kibontása.
19. Minden fontos gondolat rövid, világos magyarázatának megfogalmazása.

Ebben a fázisban már nem egyszerű ötletlista, hanem közösen értelmezett tudás jön létre.

4. ÖSSZEFÜGGÉSEK FELTÁRÁSA – INNOGRÁF

A strukturált gondolkodás egyik legfontosabb lépése.

20. A gondolatok közötti kapcsolatok feltárása.
21. Az ok–okozati összefüggések meghatározása.
22. A kauzális gráf elkészítése.
23. Az INNOGRÁF létrehozása.

Itt történik az áttérés:

ötletlista → összefüggésrendszer → struktúra

Az INNOGRÁF már nemcsak azt mutatja meg, mit gondolunk, hanem azt is, hogy:

MI MIÉRT TÖRTÉNIK?
MI MIRE HAT?
MI MIBŐL KÖVETKEZIK?

5. VITA – PÁRBESZÉD – VÉGLEGESÍTÉS

Az elkészült INNOGRÁF közös vizsgálata:

• értelmezés,
• megbeszélés,
• kritika,
• vita,
• párbeszéd,
• módosítás,
• véglegesítés.

A cél nem egyszerű konszenzus, hanem a gondolkodási struktúra közös pontosítása.

6. RANGSOROLÁS

Az összefüggések megértése után lehet megalapozottan rangsorolni.

Meghatározható például:

• mely problémák a legfontosabbak;
• mely okok a meghatározók;
• mely beavatkozások hozhatják a legnagyobb hatást;
• milyen sorrendben érdemes cselekedni.

A rangsoroláshoz külön módszer választható.

Nem pusztán azt kérdezzük: mi fontos?
Hanem azt is: mi mozgatja a rendszert?

7. ÖSSZEFOGLALÁS – TUDÁSALKOTÁS – VISSZACSATOLÁS

A közös gondolkodás eredménye dokumentálható:

• a tanulmány tartalomjegyzékének kialakítása;
• irodalomkutatás;
• a tanulmány kidolgozása;
• végleges tanulmány;
• összefoglaló jelentés.

A folyamat azonban nem zárul le.

VISSZACSATOLÁS

Az eredmény visszakerül a résztvevőkhöz és a közösséghez.

Új információk, új tapasztalatok és új helyzetek jelennek meg. Ezért:

ÚJ HELYZET → ÚJ KÉRDÉS → ÚJ SPIRÁL

A strukturált gondolkodás nem egyszeri esemény, hanem ismétlődő, spirálisan fejlődő alkotófolyamat.

It jelenik meg igazán az SSG – Strukturált Spirális Gondolkodás lényege: a 7 fázis, amelyek alatt a konkrét tevékenységek elhelyezhetők.

A legerősebb vizuális képlet szerintem ez lenne:

KÉRDÉS → ÖTLETEK → ÉRTELMEZÉS → ÖSSZEFÜGGÉSEK → INNOGRÁF → RANGSOR → TUDÁS → VISSZACSATOLÁS ↻

Az INNOGRÁF a fordulópont. Előtte gondolatokat gyűjtünk és értelmezünk, utána már rendszerben és ok–okozati kapcsolatokban gondolkodunk. Ez akár az egész módszer egyik megkülönböztető jegye lehet.