Az oktatás alapvetően nemzeti rendszer marad, mert nyelvet, kultúrát, történelmi tudatot, közösségi normákat és nemzeti identitást közvetít. Megvalósulása azonban mindig helyi, az adott gyermekben, osztályban, iskolában és közösségben történik.
A jó modell három szintet kapcsol össze:
GLOBÁLIS TUDÁS – NEMZETI CÉL – HELYI ALKOTÁS
|
Szint |
Feladat |
|
Globális |
A világ tudása, tudománya, technológiája és a legjobb MI-rendszerek |
|
Nemzeti |
Emberkép, értékek, alaptudás, követelmények és esélyegyenlőség |
|
Regionális |
Egyetemi tudásközpontok, tanárképzés, innováció és tapasztalatcsere |
|
Helyi |
Az iskola saját alkotó ökoszisztémája, tanár–tanuló–család–MI együttműködése |
|
Személyes |
A gyermek identitásának, tehetségének és alkotóképességének kibontakozása |
Az oktatási forradalom ezért nem lehet kizárólag központi reform. A központ megteremti a célt, a kereteket és a Tudáshálót, de az újítás az iskolákban születik meg.
Az Ön rendszerében:
- az állam garantálja a közös alapokat;
- a nyolc egyetemi régió szervezi és támogatja a megújulást;
- az iskola helyben alakítja ki az alkotó ökoszisztémáját;
- a Tudásháló országosan összekapcsolja és terjeszti a tapasztalatokat;
- az MI hozzáférést nyit a világ kollektív tudásához.
A lényeg tehát:
Nemzeti keretek között, regionális támogatással, helyi alkotással és globális tudással valósul meg az oktatási forradalom.
Így nem egyforma iskolákat hozunk létre, hanem azonos értékekre épülő, mégis önállóan alkotó iskolákat.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése